Vakvezet� kuty�k

�prilis 27-�n �nnepelt�k a vakvezet� kuty�k vil�gnapj�t.

Hossz� id�, �s rengeteg munka, am�g egy sz�r�s kis gomb�c eljut oda, hogy �t is egy�tt �nnepelhess�k azzal a megk�zel�t�leg 120 vakvezet� kuty�val, akik jelenleg Magyarorsz�gon akt�vak. Sajnos a m�di�kban legink�bb csak a probl�m�s helyzetekben hallani r�luk, pedig ezek az �llatok szerte a vil�gon t�bb ezer fogyat�kos ember sz�m�ra teszik az �letet �lhet�v�.   Sokan nem is gondolj�k, milyen komoly feladatokat kell elsaj�t�tani m�r k�ly�kkort�l azoknak a kuty�knak, akik k�s�bb a vakok vagy a gyeng�nl�t�k seg�t�i �s t�rsai lesznek. El�sz�r is vakvezet�sre nem minden kutyafajta alkalmas. Legink�bb a labrador retriever, a n�met juh�szkutya �s az �ri�s schnauzer felelnek meg az elv�r�soknak. A vakvezet� kuty�knak sz�nt p�ld�nyok 8-12 hetes koruk k�r�l, amint elv�lasztj�k �ket a mam�jukt�l, nevel�gazd�khoz ker�lnek, akik egy�ves korukig biztos�tj�k nekik a felh�tlen gyermekkor minden sz�ks�glet�t: szeretetet, emberekhez val� k�t�d�st, inger-gazdag k�rnyezetet, �s szocializ�ci�t, ismerked�st a falusit�l a nagyv�rosi k�rnyezetig minden �lm�nnyel, zajjal, j�rm�vel �s egy�bbel, amellyel tal�lkozhat majd munk�ja sor�n. Amikor a kutya el�ri a 12-14 h�napos kort, visszaker�l a vakvezet� iskol�ba, ahol el�sz�r is egy h�napon kereszt�l megfigyelik a viselked�s�t, �rt�kelik k�pess�geit, �s eld�ntik az alkalmass�g�t. Amennyiben a szakemberek alkalmasnak tal�lj�k, megkezd�dik a kik�pz�s. Ez egy nagyon �sszetett �s nagyon speci�lis kik�pz�i munka, ahol rengeteg mindent meg kell tanulnia a kuty�nak: jelezni minden le-, �s fell�p�t, a talajt�l a gazda fejmagass�g�ig minden bel�g� akad�lyt, �s meg kell tanulnia, hogy az � testm�ret�be belesz�m�tsa a gazd�t is. Teh�t az olyan sz�k helyeket, ahol mindketten nem f�rn�nek �t k�nyelmesen, ki kell ker�lnie. A kuty�k megtanulj�k felismerni a f�bb k�zleked�si ismertet�ket (l�pcs�, ajt�, buszmeg�ll�) �s odavezetni a gazdit. De ami a legfontosabb, megtanulj�k, hogy a gazdi nem l�t, ez�rt joguk, �s egyben k�teless�g�k fel�lb�r�lni a vez�nysz�t, abban az esetben, ha l�tj�k, hogy annak v�grehajt�sa vesz�lyes, p�ld�ul megtagadj�k a tov�bb el�re parancsot, ha �k l�tj�k, hogy egy aut� vagy ker�kp�ros k�zel�t a zebr�hoz, amelyet a gazdi nem hallott meg, nem vett �szre. Amikor a kik�pz� �gy �t�li meg, hogy a kutya k�szen �ll a vizsg�ra, el�sz�r egy m�sik, bek�t�tt szem� kik�pz�vel, tesznek egy pr�bautat. Mire a kutya el�ri ezt a szintet, az iskola dolgoz�i m�r alaposan megismert�k a term�szet�t, tulajdons�gait, �s a jelentkez� gazdik k�z�l kiv�lasztott�k azt, akivel a legink�bb �sszeillenek.  Ekkor a leend� gazda bek�lt�zik a kutyaiskol�ba, egy k�thetes �tad� tanfolyamra. Neki is meg kell ugyanis tanulni, hogy miket v�rhat el a kuty�t�l, �s hogy hogyan kell azt t�le k�rni. Meg kell tanulnia b�zni a kuty�ban, �s persze nem utols� sorban a kutya gondoz�s�t, ell�t�s�nak fort�lyait is el kell saj�t�tani. A tanfolyam alatt a kutya is megszokja, elfogadja, �s megszereti az �j gazd�j�t. Nagyon fontos, hogy szoros k�t�d�s alakuljon ki k�zt�k, hiszen a vakvezet� kuty�k ebben a st�diumban m�r nem labd��rt vagy jutalomfalat�rt dolgoznak, hanem kiz�r�lag szeretetb�l. Miut�n a p�ros mindk�t tagja megtanult egy�tt dolgozni, k�z�s er�vel v�gnak neki a vizsg�nak. Ennek sor�n a kutyaiskola kertj�ben l�v� akad�lyp�ly�n, �s a val� �let forgatag�ban is bizonys�got kell tenni�k arr�l, hogy biztons�gosan tudnak egy�tt k�zlekedni.   A sikeres vizsga ut�n azonban ism�t megpr�b�ltat�s el� n�znek: haza kell menni, �s be kell illeszkedni a mindennapi �letbe, a kuty�nak pedig meg kell ismernie egy �j csal�dot, bar�ti k�rt, lak�st, v�rost, munkahelyet, �s napirendet. Szerencs�re ez m�r nem szokott t�l nagy gondot okozni, �s a beilleszked�sben term�szetesen seg�tenek a kutyaiskola munkat�rsai is. �m a tanul�snak itt nincs v�ge! A j� vakvezet� kutya is holtig tanul. A hetek, h�napok, �vek sor�n megtanulj�k a gazd�juk mindennapjaiban szerepl� helyek, emberek nev�t, �s hogy hogyan kell oda elmenni: a posta, a bolt, az �voda, vagy p�ld�ul a „megy�nk a henteshez” kifejez�seket be kell tudniuk azonos�tani.   A fizikai seg�ts�gen t�l nem szabad megfeledkezni a vakvezet� kuty�k ny�jtotta pozit�v �rzelmi hat�sr�l sem. Ez k�l�n�sen fontos, hiszen a beteg emberek k�nnyen sebezhet�nek, v�dtelennek, gyakran mag�nyosnak �rezhetik magukat. A kuty�k nem tesznek k�l�nbs�get beteg �s eg�szs�ges ember k�z�tt, nekik a gazdi, az gazdi, akit ak�r �let�k �r�n is megv�denek, t�mogatnak. A kuty�k seg�thetnek a vil�gtalan embereknek igazi t�rsra lelni, a h�s�g fogalm�t tapasztalatb�l megismertetni. Seg�thetnek a mag�ny lek�zd�s�ben, �rtelmet adhatnak az �letnek.   Aki k�v�ncsi arra, mit is jelent egy vil�gtalan embernek egy vakvezet� kutya, �s szeretne els�k�zb�l hallani arr�l, hogyan v�ltoztatja meg a gazda �let�t egy l�t� t�rs, illetve hogy hogyan tudnak megbirk�zni a k�l�nb�z� �letszer� akad�lyokkal, az l�togasson el a Magyar Vakok �s Gyeng�nl�t�k Orsz�gos Sz�vets�g�nek csepeli Vakvezet� kutyakik�pz� iskol�j�ba. Id�n m�jus 28-�n rendezik azt a m�r hagyom�nyosnak nevezhet� versenyt, ahol vakvezet� kuty�k m�rik �ssze tud�sukat, term�szetesen a gazd�k seg�ts�g�vel.